A Toledói Egyetem adatközpontjának hője mikroturbinákat hajt meg, és az általuk termelt energiával működtetik az adatközpontot, hűtik a szervereket, valamint hűtik és fűtik a szomszédos épületeket. Az ötlet szélesebb körű alkalmazása azonban nem ilyen egyszerű. A Virginiai Egyetem és a Microsoft kutatói erről írtak tanulmányt.

Természetesen nem költözhetünk mindannyian adatközpontok szomszédságába, ezért a kutatók szerint a szervereket, amelyeket ők csak „adatkemence”-ként (data furnace) emlegetnek, kellene a lakóépületekbe vinni, ahol ezeket aztán rákapcsolnák az ott található fűtőrendszerre. A szerverek 40‒50 fokos levegőt fújnak ki, ami ideális a lakások levegőjének, vagy a fűtőtestekben keringő víznek a felmelegítésére.

Az elképzelés szerint az adatkemencéket maguk a szerver tulajdonosai helyeznék el az épületekben, vagyis elképzelhető lesz, hogy lakásukat az Amazon egyik szervere fűti. Ez mindenkinek megtakarítást jelentene. Az ingyen fűtés előnyei egyértelműek, de a cégek is jól járnának. Egyetlen szerver működtetése évente átlagosan 400 dollárba kerül, ez főként a megfelelő elhelyezés és a hűtés költségeiből áll össze. Ezek a kiadások megszűnnének az adatkemencés alkalmazásnál.

Biztonsági és működtetési problémák persze felmerülnek mind a cégek, mind a lakók részéről. Fontos, hogy az adatkemence ne befolyásolja az épület többi rendszerének működését, és ne járjon számottevő többletköltségekkel. A cégeknek pedig létfontosságú, hogy az adatközpont ne lehessen könnyen hozzáférhető, az adatok megfelelően legyenek kódolva, és a mindennapi működés zökkenőmentesen menjen. Ezek azonban megoldható problémáknak tűnnek, úgyhogy reménykedve várjuk az ötlet megvalósulását a gyakorlatban.

forrás: Ipon.hu